Összhangban a Hosszútávú Sportolófejlesztési Programmal (Long-Term Athlete Development, rövidítve: LTAD – hívják Youth Long Term Athlete Development-nek, rövidítve: YLTD, azaz Fiatalok Hosszútávú Sportolófejlesztési Programjának is)1, ezzel a vizsgálattal a célunk a gyermekek lehető legbiztonságosabb és leghatékonyabb sportolói fejlődésének támogatása a sporttudomány növekedést érintő vizsgálataival – ezáltal hozzájárulva a sikeres edzői és sportolói munkához. A Hosszútávú Sportolófejlesztési Programot Balyi István és munkatársai dolgozták ki a 2000-es évek elején Kanadában. Nemzetközi szinten már széleskörűen alkalmazzák; hazánkban 2016-ban vezették be az olimpiai2, 2021-ben pedig az akadémiai sportágakban3. 2022 óta minden sportág minden szintű képzésében dolgozó edzők számára ajánlott a munkájuk során a Program ajánlásainak figyelembevétele, amelyek fókuszában a minden életkorban biztonságos és örömteli, és az egész életen átívelő sporttevékenység áll – legyen az akár szabadidő-, amatőr vagy profi szintű sport4,5.
Az LTAD Program a gyermekek és serdülők fejlesztésénél két okból is kifejezetten hangsúlyozza az egyéni biológiai fejlettségi szint figyelembevételét, amely a 12-16 éves korosztályokban akár 1-2 éves különbséget is mutathat az azonos naptári életkorú sportolóknál. Egyrészt a növekedési csúcs (Peak Height Velocity, PHV) kb. 1 éves időszakában több tényező együttes hatására (ízületi merevség, a rugalmasság és a csontsűrűség változása, izomzati egyenlőtlenségek) számolni kell azzal, hogy ilyenkor a serdülők fokozottan sérülékenyek6, ezért ennek az időszaknak az előrejelzése lehetővé teszi a súlyosabb többletsérülések elkerülését, illetve az előfordulásuk gyakoriságának csökkentését. Másrészt a különböző fejlődési szakaszokban egyes képességek jobban fejleszthetőek, mint máskor1; ezeket az úgynevezett szenzitív időszakokat azonban nem a naptári életkorhoz, hanem a biológiai fejlettségi szinthez képest határozzák meg. Ezek alapján az aktuális fejlődési szakasz beazonosítása tehát igazán jelentősen hozzá tud járulni a biztonságosabb és hatékonyabb edzésmunkához.
Munkánk során 5 alkati tényezőt mérünk meg a gyerekeken; ezek alapján határozzuk meg a biológiai életkorukat7; kiszámítjuk a felnőttkori várható testmagasságukat (3-4 cm pontossággal, 95 %-os beválási valószínűséggel, hazai, mintegy 26.000 fős, országos reprezentatív minta alapján7,8,9), amelyből természetesen megadható a növekedés még várható mértéke (cm) is. A fentiek alapján megállapítjuk, hogy a gyermekek melyik fejlődési szakaszban járnak10, így kiderül, hogy adott időszakban melyik képességük fejleszthető különösen5 és hogy mikor kell rájuk fokozottan vigyázni5, hogy elkerülhessék a növekedésük legerőteljesebb időszakában a szükségtelen sérüléseket.
Eltérő biológiai érésüknek megfelelően, lányoknál 8-9, fiúknál 9-10 éves kortól javasoljuk az első vizsgálatot annak meghatározása céljából, hogy mekkorák lesznek, és hogy korosztályukhoz képest, valamint saját érésük során hol járnak a fejlődésben. Ennek alapján könnyebben lehet előre tervezni a fejlesztésüket és a terhelhetőségüket. Ezt követően a serdülőkorban a növekedési csúcs időszakának lecsengéséig félévente érdemes ismételni a vizsgálatokat. Fiúknál a növekedési csúcshoz viszonyítva tudjuk meghatározni, hogy mikortól lehet az erőnléti edzéseket is megkezdeni, míg lányoknál az első menstruáció időpontja határozza meg az erősíthetőséget.
Ha valakinél még nem történt ilyen vizsgálat korábban, akkor a várható testmagassága és biológiai fejlettsége meghatározásához idősebb korban (akár 16-17 évesen) is érdemes elvégeztetni a vizsgálatot.
A vizsgálatok teljesen fájdalommentesek, semmilyen testbe hatoló beavatkozással nem járnak, egészségügyi kockázatuk nem nagyobb, mint a mindennapos életvitelé. Speciális, a nemzetközi szabványnak megfelelő (ISAK: International Society for the Advancement of Kinanthropometry)11 antropometriai eszközöket használunk a testméretek méréséhez; hazai és nemzetközi protokollok alapján dolgozunk.
A szerződést a klubokkal, egyesületekkel kötjük, a méréseket csoportosan, az edzések/edzőtáborok helyszínére kiszállva végezzük el. Az eredményeket az edzőknek adjuk át, kisebb csoport mérése esetén (30 főig) a vizsgálatok elvégzését követően még helyben, nagyobb csoport esetén e-mailben küldjük el 2-5 munkanapon belül (létszámtól függően), színkódolt, könnyen áttekinthető táblázatban.
Kiskorúakról lévén szó, 18 éves korig minden esetben szülői hozzájáruló nyilatkozat szükséges a vizsgálatokhoz, amelyet, a szülőknek szóló tájékoztatóval együtt, előzetesen elküldünk az egyesület kapcsolattartójának e-mailben, és kérjük, hogy azt kitöltve, a mérés napján küldjék vissza nekünk a szülők a gyermekükkel! 14 év alattiaknál 1 felnőtt kísérő jelenlétét is kérjük a munkatársaink és a gyermekek mellé, az idősebbeknél elég a kitöltött szülői hozzájáruló nyilatkozat.
A vizsgálat ára: 6.500 Ft/fő (5.120 Ft + Áfa).
30 fő felett elengedjük a kiszállási díjat, kisebb csoportoknál a távolság függvényében határozzuk meg a mértékét.
Ha korábban már készült a gyermek(ek)ről antropometriai vizsgálat, arra is lehetőséget biztosítunk, hogy a korábbi felmérés eredményei alapján, azokat e-mailben megküldve részünkre, megfogalmazzuk a gyermekek aktuális biológiai fejlettségi szintjéhez illő edzésmunkát. Ezzel a lehetőséggel az érdeklődő szülők egyénileg is élhetnek, azonban felhívjuk figyelmüket arra, hogy a mérések elvégzését követően mielőbb, legfeljebb 1 hónapon belül meg kell kapjuk az információkat ahhoz, hogy megbízható ajánlásokat tudjunk megfogalmazni.
Az elektronikus úton hozzánk eljuttatott, már meglévő antropometriai eredmények alapján történő ajánlások ugyanúgy tartalmaznak minden fent ismertetett mutatót, amelyeket az általunk végzett mérések alapján adunk ki.
A mérés nélküli kiértékelés ára: 4.000 Ft/fő (3,150 Ft + Áfa).
Amennyiben vizsgálatunk felkeltette az érdeklődését, várjuk megkeresését a teljesitmeny@harcoslabor.hu, illetve a 06 70 56 22 566-os telefonszámon.
Felhasznált irodalom:
1) István Balyi, Richard Way, Colin Higgs (2013): Long-Term Athlete Development. Human Kinetics, Champaign, IL, USA.
2) Balyi István, Dr. Géczi Gábor, Dr. Bognár József, Dr. Bartha Csaba (2016): Hosszú Távú Sportolófejlesztési Program. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványa.
3) Labdarúgó akadémián szerzett saját tapasztalat (2021)
6) Mills Kathryn, Baker Donovan, Pacey Verity,Wollin Martin,Drew Michael K. (2016): What is the most accurate and reliable methodological approach for predicting peak height velocity in adolescents? A systematic review. Journal of Science and Medicine in Sport, 20(6): 572-577.
7) Dr. Mészáros János (szerk.) (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. Sport, Budapest.
8) Mészáros János, Mészáros Zsófia, Zsidegh Miklós, Prókai András, Vajda Ildikó, Photlou Andreas, Mohácsi János (2006): Nemzedékenkénti növekedési különbségek és utánpótlás-nevelés. Magyar Sporttudományi Szemle 2006/3 7(27): 3-6.
9) Bodzsár Éva, Zsákai Annamária, Pápai Júlia (2011): A Mészáros-Mohácsi-féle morfológiai életkorbecslés antropometriai táblázatainak modifikálása. Anthrop. Közl. 52; 109-117.
10) Sean P. Cumming, Rhodri S. Lloyd, Jon L. Oliver, Joey C. Eisenmann, Robert M. Malina (2017): Bio-banding in Sport: Applications to Competition, Talent Identification, and Strength and Conditioning of Youth Athletes. Strength and Conditioning Journal 39(2):p 34-47, April 2017.